Kimentem én fát vágni az erdőbe, kis csalogány dalolt akkor fülembe. Előkaptam tarisznyámból a baltát fára csaptam, Isten tudja mekkorát.

Ám a fán fent, megmozdultak a gallyak, ágak közül lompos mókus rám pillant. Belenéztem két kis riadt szemébe, Féltőn pillant drága kicsi fészkére.

Ekkor vettem észre én a bűnömet, fát kivágom, szegény mókus elmehet. Visszadugtam tarisznyámba a baltát, kedves mókus, dehogy vágom ki a fád.

Pironkodva hazafelé ballagtam, fejem felett madár dalolt…, hallgattam. Eszembe jut, hogy ma én egy jót tettem, vígan kacsint a Napocska felettem.