A gyümölcsök az őskortól kezdődően az Ókoron át napjainkig fontos szerepet töltenek be táplálkozásunkban. Irodalmi adatok szerint termesztésükkel már körülbelül 8000 évvel ezelőtt foglalkoztak. A Biblia legtöbbet említett gyümölcse a gránátalma, ezt követi a szőlő. Gyümölcsnapokat, pár napig tartó gyümölcskúrát egész évben tarthatunk, de kivitelezésére legalkalmasabbak a tavasztól késő őszig tartó hónapok, ilyenkor bőségesebb a kínálat a friss, lédús gyümölcsökből. Sok esetben a gyümölcskúrát helytelenül méregtelenítő kúrának nevezik, a szervezetben két szervünk is elvégzi ezt a feladatot, a máj és a vese. A méreganyagok a vizelettel és a széklettel távoznak. A gyümölcskúrával átmenetileg tehermentesítjük, illetve salaktalanítjuk szervezetünket, emésztőrendszerünket. Megváltozik étrendünk tápanyagtartalma és a tápanyagok aránya, szervezetünkbe bőséges mennyiségben juttatunk vitaminokat, ásványi anyagokat és egészségvédő, betegség megelőző növényi vegyületeket (pl. flavonoidokat, likopint).

A gyümölcskúra energiát adó tápanyagokban és nátriumban szegény, élelmi rostban és folyadékban (vízben) gazdag. Energiatartalma általában 1000 kcal, vagy ez alatti és kétszer több káliumot tartalmaz, mint nátriumot. A kizárólagos gyümölcsétrendben egy - egy gyümölcs átlagosan 0,4-0,6 százalék fehérjét, és mintegy 7-8 százalék szénhidrátot tartalmaz (pl. alma, körte, dinnye, málna, eper, ribizli, narancs, stb.). A gyümölcsök tömegükkel és rosttartalmukkal serkentik a bélmozgásokat. C-, P-vitamin, karotinoid, flavonoid tartalmuk visszérbetegségek kezelésére is alkalmassá teszi őket. A P-vitamin (más néven rutin) a C-vitamin kísérője, védi a C-vitamint az oxidációtól és segíti felszívódását, valamint csökkenti a hajszálerek áteresztőképességét. A gyümölcsétrend a vizelet vegyhatását lúgos irányba tolja el, mert a szokásos étrendnél több alkálifémet tartalmaz (pl. kalcium, magnézium, kálium) Az egész szervezet sav-bázis egyensúlyában is okozhat eltolódást. A gyümölcsök nem, vagy csak elhanyagolható mennyiségű zsírt tartalmaznak (0,2-0,6g/100g). Többségük nem növeli az éhségérzetet, sőt megfelelő telítettség érzetet vált ki.

Gyümölcskúra vagy gyümölcsnapok

Az étrend napi kb. 1,5 kg gyümölcsből áll. A gyümölcsöket vitamintartalmuk megőrzése érdekében minden esetben friss, nyers állapotban kell fogyasztani, az egy - egy étkezésre fogyasztott mennyiség, kb. 30-40 dkg legyen. A gyümölcskúra egymást követő három, maximum öt napig javasolt. Hosszabb ideig (több hétig) történő alkalmazásakor tápanyaghiány alakul ki szervezetünkben: például aminosavak, és zsírsavak hiánya léphet fel. Egy-egy gyümölcsnap beiktatása ideálisabb megoldás lehet: ilyenkor hetente két - három alkalommal de nem egymást követő napokon csak gyümölcsöt fogyasztunk.

Milyen esetekben javasolható a gyümölcsnap, illetve a rövid távú gyümölcskúra?

Szív-, és keringési betegségek, fogyókúra, akut veseszövet gyulladás, lázas állapot, illetve ezzel járó kórképek, reuma, sokízületi gyulladás, köszvény, székrekedés és terhességi toxémia esetén, ritkán és főleg 2-es típusú cukorbetegségben valamint lúgosító étrendben. Különböző betegségek esetén minden esetben szakember (orvos, dietetikus) tanácsát kell kérni.

Gyümölcsnapokon többféle gyümölcsöt érdemes fogyasztani, vagy vegyes gyümölcstálat készíteni, egyfajta gyümölcs fogyasztása egyhangúvá teheti az étrendet. Ez alól kivételt képezhet a görögdinnye, melynek egész napos fogyasztása a legtöbb embernek nem okoz gondot és egészséges: energia és szénhidráttartalma (8,3g/100g) alacsony, víztartalma magas (91,5g/100g), előnyös mennyiségű kálium, kalcium, magnézium, cink, B-vitaminok, A-vitamin, béta karotin, flavonoidok és likopin található benne. A 2-es típusú, túlsúlyos cukorbetegek is tarthatnak egy - egy alkalommal "görögdinnye napot" (1,5 kg görögdinnye szénhidráttartalma: 125g).