1944-ben született Budapesten – a szülők a Jászságból kerültek a fővárosba. 1945 után Tiszakécskére költöztek, majd a középiskolát Budapesten végezte. 1982-ben költözött Kecskemétre – azóta itt él. Foglalkozása: villamossági technikus. A Bács-Kiskun Megyei Költők és Írók Baráti Körének alapító tagja és tizenegy éve a kör elnöke. Gyermekkora óta foglalkozik versírással – eddig hat verseskötete jelent meg. Tagja a Magyar Újságírók Közösségének. Az Őszidő című nyugdíjas magazin Szeretetlánc című rovatának létrehozója és tudósítója volt tíz éven át. Tagja volt a Gyurkovics Tibor által szerkesztett Versírók Körének. Jelenleg a Népi Krónika és az Üzen a Homok című irodalmi folyóirat szerkesztőségi tagja. Irodalmi, szerkesztői és közművelődési munkásságát a Pilinszky János-díjjal (2003) és a Fehér Mária–alkotói díjjal (2006) ismerték el. A közművelődésért emlékplakettet (2007) az Erdei Ferenc Művelődési Központ és Művészeti Iskola keretén belül végzett munkájáért kapta. Több mint ötven antológiában és folyóiratban jelentek meg versei és egyéb írásai. Legutóbbi „hangos könyvét” (internetes kötetét) Égi ajándék címmel a Miskolci Irodalmi Rádió mutatta be. "Költők, ti kiválasztottak, Éljetek a szent küldetésnek! Nevetek a verssel fennmarad, Megőrzi a zengő ének, Csillagok útján a fények." "A vers A vers nekem hit és imádság, Bú és derű, pajkos vidámság, Zengő ének, keserű sirató Szendergő álom, ébredés, Harsány riadó…!"