A háztartásstatisztika adatai szerint 2007-ben zöldségekre és gyümölcsökre az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra szánt kiadások mintegy 14 százalékát fordították, a zöldségfélékre 7,8 százalékát, gyümölcsökre 6,4 százalékát. Bár az utóbbi évtizedekben a lakosság vitaminigényeinek megfelelően az idényszerűség a fogyasztásban mérséklődött, ma is elmondható, hogy a friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztása az év során nem egyenletesen oszlik el. Mind a friss zöldségek, mind a friss gyümölcsök fogyasztásában kiemelkedő a harmadik negyedév, de a zöldségek esetében a második negyedév fogyasztása is számottevő. 2007-ben a gyümölcsök közül a földieper-, málna- és ribizli-, a sárgabarack-, valamint a körtefogyasztásban volt a legnagyobb, 8-9-szeres a különbség a két szélső jövedelmi csoportban, míg a zöldségfélék közül a leveles-száras zöldségek, valamint a zöldborsó fogyasztásában 5–6-szoros volt az eltérés. Bár átlagosan mind a zöldségek, mind a gyümölcsök fogyasztásában meglévő különbségek kismértékben növekedtek 2005-höz képest, az egyes gyümölcsök és zöldségek esetében – nyilvánvalóan az adott évi termésmennyiségtől, fogyasztói ártól és a termésfajta keresletrugalmasságától függően – a változás iránya és mértéke nagy különbségeket mutatott. A gyermektelenek egy főre jutó zöldség- és gyümölcskiadása átlagosan 1,7-szer magasabb, mint a gyermekes háztartásoké, míg élelmiszerekre fordított kiadásuk 1,4-szer. A kiadások különbsége lényeges változást nem mutatott az elmúlt években.