A jelenlegi táblákkal ugyanis tökéletesen azonosíthatóak az autók, nincs szükség terület alapú rendszámokra - állítják szakértők. Így a hozzáértők szerint új hatósági jelzések bevezetésével csupán újabb forint milliárdok beszedése lehet a kormányzat célja.

Egy-egy rendszámcsere mintegy 20 ezer forint többlet kiadást jelentene a gépkocsi tulajdonosoknak.Akiknek már így is jelentős mértékben növekedtek a kiadásaik, egyebek mellett az üzemanyagok drágulása és az úgynevezett baleseti adó bevezetése miatt.

Semmilyen szakmai érv nem szól amellett, hogy a kormányzat akár egyszerre, akár lépcsőzetesen lecseréltesse a járműtulajdonosokkal a forgalmi rendszámokat - jelentette ki Lovas Károly. A Magyar Autóklub főtitkár-helyettese elmondta: elfogadhatatlannak tarja, hogy a kormányzat újabb indokolatlan pénzügyi terhet rójon a hazai autóstársadalomra.

A szakember azzal a hírrel kapcsolatban nyilatkozta ezt, amely szerint a kormányzat lecseréltetné az autók rendszámát, hogy az abból származó bevételből betömjön egy 12 milliárd forintos lyukat a költségvetésen. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) utóbb félig megcáfolta ezt a lapinformációt, és közölte, hogy a minisztériumok a rendszámok több lépcsőben, felmenő rendszerben és önkéntes alapon megvalósuló cseréjének lehetőségét vizsgálják, egyidejű csere kötelező elrendeléséről nincs szó. Az NFM hozzátette: legkorábban ez év őszétől jelenhetnek meg az új típusú rendszámok, elsőként az újonnan forgalomba helyezett gépjárműveken.

Az új, területi alapon kiadott, azaz lakhelyhez - megyéhez, járáshoz vagy városhoz - kötődő azonosító táblák bevezetésének az indokaként azt hozták fel a hatóságok, hogy a lakóhely szerinti rendszám megkönnyíti a jármű azonosítását, s ezáltal a rendőrség munkáját. Másik érv pedig azt volt, hogy például szmogriadó esetén könnyebb lenne kitiltani az adott városból vagy településrészből az idegen autókat.

Lovas Károly úgy véli: egyik érv sem elfogadható. A rendőrség ugyanis az elektronikus nyilvántartási rendszere segítségével a jelenlegi rendszámok alapján is pillanatok alatt képes azonosítani a gépkocsikat. Így az új, lakóhelyre utaló jeleket tartalmazó táblákra emiatt nincs szükség. A szmogriadók esetén pedig nem a jármű tulajdonosának a lakhelyét, hanem azt kellene figyelembe venni, hogy az adott gépkocsi környezetvédelmi besorolása milyen. Ez pedig első pillantásra is megállapítható, miután a rendszámra ragasztott matrica színe az autó káros anyag kibocsátása szerint változik. Az előző rendszámtípus-váltást azt tette szükségessé, hogy a két betűből és négy számból álló rendszámok kifogyóban voltak. Most erről szó sincs, a jelenlegi szám és betű kombinációból álló azonosítók "elhasználása" még hosszú ideig eltart - fűzte hozzá a szakértő.

A főtitkár megjegyezte: a kormányzat bevételi tervei sem teljesülnek, ha a kabinet ígéretei szerint fokozatos lesz a táblacsere. Az utóbbi években ugyanis évente csupán 40-50 ezer új autó talál gazdára. Ez pedig azt jelenti, hogy még az eladások felfutása esetén is több mint egy évtizedig tartana a mintegy hárommilliós hazai jármű állomány ellátása az új hatósági jelzésekkel. Önkéntességről pedig ebben az esetben nem érdemes beszélni, mert a váltás autónként csaknem 20 ezer forint kiadással jár, amiért a járműtulajdonos nem kap semmit cserébe. Ugyanakkor például még az sem tisztázott, hogy kötelező lesz-e a rendszámcsere a lakhelyváltáskor, illetve akkor például, ha egy fővárosi autós egy vidéki rendszámú gépkocsit vásárol. (A teljes, mintegy hárommilliós hazai járműpark azonnali új rendszámmal való ellátása esetén becslések szerint mintegy 25 milliárd forinttal gyarapodna a költségvetés.)

Egyre több gépkocsi áll a parkolókban azért, mert a gazdája nem tudja az autó levizsgáztatásához szükséges összeget sem előteremteni. Ezt bizonyítja, hogy az év elején mintegy 20-25 százalékkal kevesebb gépkocsit vizsgáztattak le a tulajdonosaik, mint egy évvel korábban - tette hozzá a szakember. Aki szerint nem csoda, hogy egyre kevesebben engedhetik meg maguknak az autózást. A jármű fenntartási költségek és a kocsik használatához fűződő kiadások ugyanis mostanra drasztikusan megemelkedtek.

Miután részben a jövedéki és forgalmi adók emelése miatt rekord magasságokba nőttek az üzemanyagárak, és a kormányzat bevezette a kötelező gépjármű felelősség biztosítási díjba épített úgynevezett baleseti adót is, amely önmagában mintegy 30 százalékkal növelte a járművek üzembentartóinak a biztosítási költségeit. A költségnövekedés következménye pedig az, hogy az autók ma már 30-40 százalékkal kevesebb kilométert futnak évente, mint néhány évvel korábban - jegyezte meg a szakember.