Egy napon Jézus, amikor este lett, így szólt tanítványaihoz: „Keljünk át a túlsó partra”. Erre azok elbocsátották a tömeget, és Jézus magukkal vitték úgy, ahogy ott volt a bárkában.

Más csónakok is voltak velük. Nagy szélvihar támadt, a hullámok a bárkába csaptak, úgyhogy az már-már megtelt. Ő a bárka végében egy vánkoson aludt. Felkeltették és megkérdezték: „Mester, nem törődsz azzal, hogy elveszünk?” Erre fölkelt, ráparancsolt a szélre, és ezt mondta a tengernek: „Hallgass el, nyugodj meg!” A szél elállt és nagy csendesség lett.

Ekkor hozzájuk fordult: „Miért féltek? Még mindig nincs bennetek hit?” Nagy félelem fogta el ugyanis őket. Egymást kérdezgették: Ki lehet ez, hogy még a szél és a tenger is engedelmeskedik neki?”

Mk 4,35-41

Elmélkedés:

Viharzónában

Az amerikai katasztrófafilmek egyik típusában a hősök tengeri viharba kerülnek. A nyugodt halászásra indulók hirtelen azt veszik észre, hogy kis bárkájuk viharzónába került, s ők igazi életveszélyben vannak. S miközben megpróbálnak szembeszállni a természet fékezhetetlen erejével, egy másik csapat halálmegvető bátorsággal indul útnak egy kis mentőhajóval, hogy szembeszállva a toronymagas hullámokkal megmentsék a bajbajutottakat, s persze ők is bajba kerülnek. Mind a halászok, mind a mentőcsapat tagjai láttak már, tapasztaltak már nagy tengeri viharokat, de ez a vihar mindennél pusztítóbb, mindennél hevesebb, ez az évszázad vihara. A film végére persze elcsitul a rettenetes vihar és a hősök megmenekülnek.

A mai vasárnap evangéliuma természetesen nem egy film forgatókönyve, de itt is egy tengeri viharról van szó. A jelenet hősei az apostolok, akik éjnek idején mesterükkel átkelnek a Genezáreti-tó túlsó partjára, de közben heves vihar támad. Miközben Jézus nyugodtan alszik, az apostolok halálveszélyben érzik magukat. A megoldást természetesen Jézus adja, aki lecsendesíti a háborgó vizeket és elnémítja a tomboló szeleket. A katasztrófafilmekkel ellentétben a vészhelyzet nem magától oldódik meg egy idő után, hanem Jézus csodájának köszönhetően történik a megmenekülés.

A történet egyik érdekes eleme az, hogy Jézus alszik. Gondolhatnánk, hogy elfáradt, hiszen az egész napot igehirdetéssel, az emberek tanításával töltötte. Azt is vélhetnénk, hogy este van már, s ez indokolja az Úr alvását. Márk evangélista azonban úgy írja le az eseményt, hogy világos legyen számunkra, hogy Jézus nem azért alszik, mert fáradt vagy mert álmos, hanem ez az alvás Jézus nyugalmának és a természet feletti uralmának a jele. Nyugodtan alszik, mert életét nem veszélyeztethetik a természet erői sem, hiszen egyetlen szavával képes parancsolni nekik.

Az elbeszélés másik érdekessége, hogy amennyire nyugodt Jézus, olyannyira nyugtalanok tanítványai, s éppen ez okozza a jelenet feszültségét. A tanítványokat halálfélelem tölti el, azt gondolják, hogy ők is és Jézus is hamarosan odavesznek a vízben. Jézus viszont semmit sem érzékel a veszélyből, ami akár őt, akár apostolait fenyegetné. Az elbeszélés csúcspontján a tanítványok Jézushoz fordulnak és segítségét kérik. Amikor Jézus felébred, azonnal felismeri a veszélyt és cselekszik. De nem csupán a természet ereje jelentette itt a veszélyt. Az ószövetségi idők embere és a Jézus korabeli emberek a természet erőiben a gonosz támadásait vélték felismerni. Jézus az igazi veszélyt a gonosz támadásában látja, aki az emberek vesztét akarja. A megoldás tehát nem lehet más, mint a gonosz megfékezése. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a vihar lecsendesítésére Jézus a „hallgass el és nyugodj meg” kifejezést használja, amely szófordulat az ördögűzéseknél fordul elő. Gondoljunk csak arra a csodára, amikor a kafarnaumi zsinagógában egy tisztátalan lélek által megszállt emberből ezekkel a szavakkal űzte ki az ördögöt: „Némulj el és menj ki belőle!” (Mk 1,25).

Az az elgondolás, amely szerint a természet ártó erőiben a gonosz tevékenykedik az ember kárára, lehetőséget ad nekünk arra az értelmezésre, hogy a tanítványok itt valójában kísértést szenvedtek, de ezt a próbát nem állták ki, s ennek oka hitetlenségük volt. Ezek szerint a történet egyik tanulsága az lehet a keresztény ember számára, számunkra, hogy az élet viharaiban mi is kísértéseket szenvedünk. Jézus pedig jogosan veti szemünkre hitetlenségünket, ha nem bízunk gondviselő szeretetében, s félelmeink nagyobbak a bizalmunknál.

A keresztény hitszónokok és szentírás magyarázók másik kedvelt értelmezése szerint a vihar lecsendesítése Jézus isteni és emberi természetére világít rá. A bárkában emberként alszik, de Istenként fékezi meg a természetet, s a gonoszt.

S végül egy harmadik magyarázatot is említsünk meg, amely a hajót az egyház közösségével azonosítja. Az egyház hajója, benne a hívők sokaságával, mint utasokkal, a földi világ tengerén haladva számos veszélybe kerül, amíg csak meg nem érkezik végső céljához. Az Egyház közösségének egyedül Jézus adhat biztonságot, egyedül ő teremthet nyugalmat. Az Egyház tagjaiként és Jézus útitársaiként az apostolokhoz hasonlóan mi is megtapasztalhatjuk, hogy időnként viharzónába kerülünk, s egyedül Jézus adhatja meg nekünk a szerencsés célba érkezést. A hitetlenség viharzónája ott kezdődik, amikor a gyávaság és a félelem megakadályoz minket abban, hogy Jézussal elinduljunk és néha a világ veszélyes vizeire is kievezzünk, ahol az evangélium hirdetése volna a feladatunk. A hívő ember viszont mit sem törődik a viharzónákra figyelmeztető előrejelzésekkel, mert tudja, hogy élete Jézus mellett biztonságban van, s ha vele egy csónakban marad, azaz, ha hittel megőrzi a kapcsolatot a Jézus által alapított Egyházzal, akkor biztosan célba érhet, s eljuthat az üdvösségre.

Befejezésül volna egy kérésem. XVI. Benedek pápa a múlt pénteken, Jézus szívének ünnepén Rómában megnyitotta a Papok évét, amely a mi egyházmegyénkben is elkezdődött. A most kezdődő papok évét plébániánkon a jövő vasárnap fogjuk megnyitni. Kérem, hogy erre az alkalomra mindenki készítsen odahaza egy kis hajtogatott papírcsónakot és hozza el a szentmisére. Majd kiderül, hogy miért, ne legyünk most túlzottan kíváncsiak. Aki már elfelejtette, hogy hogyan kell készíteni ezt az egyszerű játékot, nyugodtan kérjen segítséget a gyerekektől vagy az unokáktól. Teljesen mindegy, hogy milyen papírból készül, az a lényeg, hogy mindenki hozza el szépen magával ezt a papírcsónakot a jövő vasárnapi szentmisére.

(Horváth István Sándor)

Imádság:

Uram, Jézus, engedd, hogy Benned találjam meg megnyugvásomat, mert egyedül Te vagy a béke. Rajtad kívül csak viharok és zavarok találhatók itt a földön, Te azonban a legfőbb jó vagy, a szív öröme örökkön örökké.