Ausztriában ez lehetséges ingatlantombolával, nálunk a jogszabályok tiltják ezt a módszert. A külföldi sorsolásokon ugyanakkor bárki részt vehet, és van olyan engedélyezett online stratégiai játék is, amellyel itthon is legálisan lehet ingatlanra szert lehet tenni.

Ausztriában bevett szokás az ingatlansorsolás, tömegek vettek már tombolajegyet. A módszer Angliában is működött egy ideig, de ott mára tiltottá vált ez a gyakorlat. Hasonló a helyzet hazánkban is: a sajtó nem is olyan régen még Szűcs László módszerével volt tele – a vállalkozó által szervezett sorsoláson azok vehettek volna részt, akik 25 ezer forintért jelképesen megveszik a lakás egy tégláját. A sorsolásra közjegyző jelenlétében került volna sor, akkor, ha ingatlanonként legalább 2 ezren vesznek részt a játékban. Ellenkező esetben a pénzt visszafizették volna. Az APEH azonban közbeszólt: tiltott szerencsejátéknak minősítette az ingatlantombolát. Ezzel vége is szakadt a hazai lakássorsolás tiszavirág-életű diadalútjának: mint Szűcs László megkeresésünkre elmondta, az APEH határozata miatt a sorsolásra végül nem is került sor.

Mi áll a háttérben?

Annak, hogy az ingatlantombola nálunk tiltott, elég prózai oka van: a szerencsejáték-szervezés állami monopólium. Mivel azonban az ingatlantombola hazánkban tavaly és tavalyelőtt még újdonságnak számított, jó ideig senki nem tudta, hányadán áll vele. Ma már tiszta a helyzet, és változás sem várható: mint az APEH Szerencsejáték Felügyeleti Főosztályától megtudtuk, az ingatlanlottó jogi megítélése a mai napig változatlan – tekintettel arra, hogy az irányadó jogszabályi környezet nem változott –, vagyis az ingatlantombola sorsolásos játéknak, szerencsejátéknak minősül. Emiatt az ingatlanlottó szervezése magánszemélyek, illetve gazdasági társaságok részére nem engedélyezhető, ezen személyek ilyen tevékenysége tiltott szerencsejátéknak minősül. Ha ugyanakkor a sorsolási tevékenységet külföldi székhelyű társaság külföldön fejti ki, úgy a tevékenység hatósági felügyeletére az APEH nem rendelkezik joghatósággal. A hatóság felügyeleti jogköre a szerencsejáték szervezőjére terjed ki, a játékosokat nem vizsgálja. Ezen nem változtat az a tény sem, ha a nyeremény esetleg egy magyarországi ingatlan.

Mi számít ingatlantombolának?

Az ingatlanlottó, ingatlantombola, téglajegyes ingatlansorsolás, illetve egyéb, hasonló elnevezésekkel illetett játékok sorsolási konstrukciója a következő: a szervező saját, vagy megbízója tulajdonában álló ingatlant olyan módon kívánja értékesíteni, hogy előre meghatározott mennyiségű és ellenértékű sorsjegyet (téglajegyet, cserépjegyet, kupont stb.) bocsát ki, vagy ennek jelképes módon tárgyiasult formáját (téglát, lakáskulcsot, stb.) kínálja eladásra. A sorsjegyet vásárlók közt egy előre meghatározott, a játékosok számára meghirdetett időpontban, közjegyző jelenlétében kívánja kisorsolni az ingatlan tulajdonjogát. Bizonyos esetekben a szervező a sorsolási esemény megtartását meghatározott mennyiségű sorsjegy értékesítéséhez köti. A szervezők a kibocsátott összes, illetve minimálisan értékesíteni kívánt sorsjegymennyiséget jellemzően úgy határozzák meg, hogy az ingatlan forgalmi értékének és az egyéb szervezéshez kapcsolódó költségeinek megtérülése mellett még további anyagi előnyhöz is jussanak. Amennyiben a minimálisan értékesíteni kívánt sorsjegymennyiséget nem sikerül elérni, a sorsolás elmarad, a játékosok részére a szervező visszafizeti a sorsjegy ellenértékét, esetleg választási lehetőséget biztosít számára, és nyilatkozatának megfelelően egy társadalmi szervezet számára felajánlja a résztvevő által befizetett összeget.