Különleges díszlet készült a Szentivánéji álom című darabhoz, melynek bemutatóját március 19-én, pénteken tartják a Nagyszínházban. A terveket Khell Zsolt készítette, aki nem először tervez a kecskeméti teátrum számára. Több mint tíz évvel ezelőtt szintén egy Shakespeare-darabhoz, a Novák Eszter rendezte Ahogy tetszikhez, majd még ugyanabban az évadban a Lendvai Zoltán által színpadra állított Én és a kisöcsémehz is ő álmodta meg a színpadképet.
Szereposztás Théseus, herceg, Athén uralkodója: Kőszegi Ákos Oberon, a tündérek királya: Kőszegi Ákos Hippolyta, az amazonok királynője, Théseus jegyese: Kéner Gabriella Titánia, a tündérek királynője: Kéner Gabriella Lysander, fiatal nemes szerelmes Hermiába: Kántor Zoltán Demetrius, fiatal nemes szerelmes Hermiába: Csémy Balázs Hermia, szerelmes Lysanderbe: Zeck Juli Helena, szerelmes Demetriusba: Trokán Nóra Tetőfi Péter, ács: Hegedűs Zoltán Beköszöntő: Hegedűs Zoltán Vinkli, asztalos: Aradi Imre Oroszlán: Aradi Imre Tompor Miklós, takács: Fazakas Géza Piramus: Fazakas Géza Sipák Ferenc, fújtatójavító: Ferencz Bálint Tisbe: Ferencz Bálint Lavór Tamás, bádogos: Széplaky Géza Fal: Széplaky Géza Kórász Róbert, szabó: Portik Györffy András Holdfény: Portik Györffy András Égeus, Hermia apja: Körtvélyessy Zsolt Puck, Théseus ceremóniamestere : Hajdú Melinda Philostrat: Hajdú Melinda Borsóvirág: Müller Zsófia Pókháló: Mihály Dóra Porszem: Szakács Brigitta Mustármag: Jani Etelka Fiú az indiai: Tóth Mihály
ZENEKAR: LÁTÓ RICHÁRD, BOGNÁR BRIGITTA, KOVÁCS MIHÁLY, BASA ISTVÁN, MÁTRAI ZOLTÁN
Rendező: Rusznyák Gábor Díszlettervező: Khell Zsolt Jelmeztervező: Fodor Viola Dramaturg: Hárs Anna Fordító: Nádasdy Ádám ügyelő: Báhner Péter Súgó: Sirkó Anna Rendezőasszisztens: Borsos Andrea
Bemutató: 2010.03.19.
Előadás ismertető Június 24-én, Szent Iván napján, azaz a nyári napforduló idején van a Nap a legmagasabban az égen, ilyenkor a legrövidebb az éjszaka. Európa-szerte örömtüzeket gyújtottak évszázadokon át ezen az éjjelen, hogy így segítsék a Napot a sötétséggel vívott harcában. Úgy tartották, ilyenkor virágzik néhány pillanatig a páfrány, és virága mágikus erővel bír. Ekkor jön el a szerelemmel, házassággal, termékenységgel kapcsolatos praktikák ideje. Varázslatos éjszaka ez. Bármi megtörténhet. Még az is, hogy megszökik Athénból egy szerelmes pár, Hermia és Lysander, mert a lányt apja egy másik ifjúhoz, Demetriushoz akarja hozzákényszeríteni. Demetrius pedig szereti Hermiát, holott szerelmével nemrég még Hermia barátnőjét, Helénát ostromolta, aki most, hogy szerelme elfordult tőle, szomorúságában és kétségbeesésében beárulja Demetriusnak, hogy éjjel szökni készül Hermia és Lysander. A felbőszült Demetrius követi a szerelmespárt, Heléna pedig Demetrius nyomában van. Így bolyong a négy szerelmes éjszaka az erdőben, ahol egy vadvirág cseppnyi varázslatának köszönhetően a hű szerető kiszeret Hermiából, átszeret Helénába. A hűtlen nem különben. Teljes a zűrzavar, az értetlenség és tombol a szenvedély. De a káoszt uralják a tudós tündérek, akiknek azonban ugyancsak megvan a maguk baja: összeveszett egymással a tündérkirály és a tündérkirálynő. Eközben Athén városának uralkodója éppen házasságra készül lépni kedvesével. Tehát lényegében embert és tündért, uralkodót és alattvalót mind ugyanaz foglalkoztatja: a szerelem. Ahogy Géher István írja, a Szentivánéji álomban „a szerelem: minden. Államügy, magánügy, elemi csapás és természeti csoda”.
Feltöltve: 2010. 03. 19. 13:00:00
Vissza a főoldalra
